«vissza   nyomtatás
 

f_f_f_ „fiatalok feketén-fehéren” 2008



Belsõ-Ferencváros új súlyvonalai
Ráday Kult2ucca - A turisztikai-kulturális negyed jövõje
Ötletpályázat



Országos, nyilvános, titkos, urbanisztikai- és designelemeket egyszerre váró ötletpályázat Magyarország valamennyi felsõfokú építész-, tájépítész-  településmérnök formatervezõ- és terméktervezõ képzõ oktatási intézményének hallgatói részére


A Ferencváros önkormányzata által a Ráday utcában már egy évtizede – nemzetközi minták nyomán - elindított kulturális- és vendéglátó-tevékenységet támogató projekt vitathatatlan sikerére a négyes metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezések várhatóan további pozitív hatást gyakorolnak. A városrészre készült közlekedési rendszerterv a Ráday utcában további forgalomkorlátozást tesz lehetõvé. Spontán módon bebizonyosodott, hogy a fellendült városi élet-aktivitás nagyobb hatósugárban is „üzemképes”. A Kálvin tér, a Vámház körút és a Duna part közterületeinek megújítása felveti a „Kultucca” projekt továbbgondolásának idõszerûségét, a jövõ tervezését.

A hallgatói ötletpályázat kiírója Budapest Fõváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata megbízásából:

RÁDAY KULT2UCCA - Orbán György projektmenedzser, a Ráday Könyvesház tulajdonosa

Mû-Hely Tervezõ és Tanácsadó Zrt. - Dr. Nagy Béla építész, várostervezõ

Magyar Építõmûvészet folyóirat - Szegõ György DLA építész, látványtervezõ, szakíró, szerkesztõ

MOME Formatervezõ Tanszék - Koós Pál formatervezõ mûvész, tanszékvezetõ-helyettes

1.    A tervpályázat célja


 Legújabban a környezet is elõnyösen megváltozott, és a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és „kultucca” elõéletébõl adódó súlyvonal-szerepét erõsíti. Kínálkozik, hogy a Ráday utca segítségével a kulturális intézmények-mûhelyek és az ide szervezõdött üzleti élet az eddigi párhuzamosság helyett egymást erõsítõ háló-kapcsolatokká alakulhasson át. Megfelelõ koncepcióval elérhetõ, hogy a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronómiai kínálattal rendelkezõ sétálóvárossá, turisztikai célponttá fejlõdjön. A kiírók olyan ötleteket, koncepciókat várnak, melyek javaslatokat adnak a „kultucca” kiterjesztését lehetõvé tevõ átfogó, részletes program kialakításához és népszerûsítik is azt.

2.    A tervpályázat programja


A pályázati kiírás 1 sz. melléklete egyben részletes tervezési programnak is tekinthetõ. A Bíráló Bizottság különös tekintettel az alábbi kérdésekre várja a választ a pályázóktól:

- új tér szervezési és tér berendezési elképzelések felvetése
- a helyi lakosok, vendéglõk, galériák, intézmények és a turisták élethelyzeteinek elemzése és a felmerülõ problémák megoldási javaslatai: zene/zaj, fény/árnyék, látvány/funkció, közösségi tér/privát tér, vendég/állandó lakos, magyar nyelv/idegen nyelvek, jel/információ stb.
- a ki- és belépõ végpontok és csomópontok, vizuálisan kiemelendõ „helyek” meghatározása és létrehozása
- javaslatok a terület arculatának alakítására
- a koncepcióba illeszkedõ utca berendezési tárgyak, tárgycsoportok tervezése
- az információs rendszer fejlesztése, információk hatékonyabb átadásának módozatai

- a terület életét, folyamatait befolyásoló, irányító elemek, projektek felvetése

- egyes rendezvényekhez/fesztiválokhoz kötõdõ installációkra javaslatok


3.    Beadandó munkarészek

A tervpályázatra beadható minden olyan városépítészeti - új gyalogos tengelyeket, udvari passzázsokat, fél-közterületeket, stb. -, felületeket is feltüntetõ építészeti elképzelés, designkoncepció, amely a fenti 1. és 2. pontban és tervpályázati kiírás mellékleteiben meghatározott felvetésekre, programpontokra, akár azok egy részére érdemi ötletet, megoldási javaslatot ad.
Feltöltendõ az ftp://radaykultucca.mome.hu címre (a feltöltéshez szükséges azonosítót e-mailben a regisztráció után kapják meg) kettõ darab „tervlap” – 70x100 cm-es kiállításra alkalmas print nyomtatására alkalmas szerkesztésû, tetszõleges technikájú képek/tervrajzok montázsa –, digitális formában, 400 dpi felbontásban, PDF formátumban. A pályázatra mellékletként video anyag is beadható, szintén 15 MB-os korlátozással.
A tervpályázatnak kötelezõ tartalmi munkarészei(sem szöveges, sem rajzi követelményei)nincsenek. A pályázók maguk határozzák meg, hogy milyen módon és milyen eszközökkel mutatják be a legátfogóbban és a legérthetõbben koncepciójukat.
 
4.    A tervpályázat titkosságának biztosítása

- A pályázók névvel, oktatási intézménnyel és postai címmel, email címmel regisztrálhatnak a forma@mome.hu elektromos postacímen,
- a beadandó tervpályázati lapokon szerepeltetnek egy 8 jegyû tervpályázati kódot (4 betû + 4 szám, ami természetesen nem utalhat sem a nevükre, sem az intézményükre),
- a beadási határidõig ajánlott levélben postára kell adniuk egy szabvány borítékban a készítõk adatait (név, lakhely, telefon, e-mail cím), de a borítékon feladóként csak a 8 jegyû kód szerepelhet! A levelet a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem, Formatervezõ Tanszék, 1121 Bp. Zugligeti út 9-25 címre kell elküldeni.

5.    A pályázatok elbírálásának fõ szempontja

A pályázati kiírás 1. pontjában rögzített cél, illetve a 2. pontban ismertetett program egyszerre innovatív és megvalósítható  koncepciója.

Különös tekintettel:

- az esztétikai, mûvészeti értékre

- a városrész és a Ráday utca karakteréhez való illeszkedésre

- a megvalósíthatóságra, alkalmazhatóságra


6.    A tervpályázat díjazása

A nyertes tervpályázatok díjazására összesen 1.500.000.-Ft áll rendelkezésre, amelybõl a legnagyobb díj összege 500.000.-Ft, a legkisebb megvétel összege pedig 200.000.-Ft lehet. Eredményes tervpályázat esetén a Bíráló Bizottság a rendelkezésre álló teljes összeget kioszthatja a nyertes tervpályázatok között.
 
7.    A részvétel feltételei

A tervpályázaton részt vehet Magyarország valamennyi felsõfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervezõ- és terméktervezõ képzõ oktatási intézményének hallgatója, aki regisztráltatta magát, és akivel szemben nem áll fent a tervpályázatok kiírását szabályozó 137/2004. Korm. rendelet 13.§ (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem.


8.    A Bíráló Bizottság

Elnök: Dr. Gegesy Ferenc Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának polgármestere

Társelnök: Orbán György projekt menedzser (Ráday Könyvesház)


Tagok: Sersliné Kócsi Katalin kerületi fõépítész; Szegõ György DLA építész, látványtervezõ, szakíró (Magyar Építõmûvészet, fõszerkesztõ), Gönczi Ambrus muzeológus (Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény), valamint a Ráday Soho Egyesület képviseletében Elsik István ügyvezetõ
 
A Bíráló Bizottság a tervek elbírálásába szakértõket is bevonhat.

9.    A pályázat lebonyolítása

A tervpályázat kiírása: 2009. szeptember 15.

A digitális alaptérképet tartalmazó CD nyilatkozattétel és aláírás ellenében vehetõ át a Ráday Könyvesházban.
(1092 Budapest, Ráday u. 27. Telefon: 219-5255, 219-5256, raday@enternet.hu, www,radaykonyveshaz.hu)

Regisztráció: 2009. szeptember 15. és 2009. október 15. között, elektronikus úton

Nyilvános „kérdezz- felelek” tájékoztató: 2009. szeptember 23. (szerda) 17.00 óra
Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

A pályázók számára hasznos tapasztalat, tájékozódási lehetõség az október 1-4 között zajló fesztivál a Ráday utcában. (www.radaykonyveshaz.hu)

Pályázat beadása: 2009. november 5-én 15 óráig (elektronikus úton)

Elektronikus eredményhirdetés: november 9.

Nyilvános eredményhirdetés: 2009. december 4.

Kiállítás a pályázat anyagából: 2009 december 4.
Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

MÉ lapbemutató és szakmai vita: december 16. - Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)


10.     A tervpályázati kiírás mellékletei (Letölthetõk a http://radaykultucca.mome.hu honlapról)
(A mellékletek tájékoztató jellegûek, ill. az ötletpályázat demonstrálásához szabadon felhasználhatóak.)

1.sz. Orbán György (Ráday Kultucca) és Szegõ György (Magyar Építõmûvészet) a pályázat célkitûzéseit bemutató tanulmánya

Az Önkormányzat honlapján hozzáférhetõek: www.ferencvaros.hu

2.sz. Belsõ Ferencváros  kerületi szabályozási terve (8/2006(III.10.) számú rendelet) – elérhetõ: www.ferencvaros.hu > Fõépítész iroda > szabályozási terv
3.sz. Integrált Városfejlesztési Stratégia
4.sz. Rehabilitációs Koncepció, hosszú távú és a 2009. évi

A Polgármesteri Hivatal Fõépítészi Irodájában megtekinthetõek a védett épületek értékvédelmi alapdokumentációi és a Ráday utca épületeire vonatkozó színtervek, továbbá a 4-es metróhoz kapcsolódó felszínrendezési tervek.


Melléklet 1.

RÁDAY KULT2UCCA – elõzmények, tervek, lehetõségek

Elõkészítõ gondolatok a
BELSÕ-FERENCVÁROS ÚJ SÚLYVONALAI
RÁDAY KULT2UCCA – A TURISZTIKAI-KULTURÁLIS NEGYED JÖVÕJE
ötletpályzathoz

 

A.) Elõzmények

Ferencváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) dr. Gegesy Ferenc polgármester megfogalmazza, hogy az önkormányzat a lakók számára egyenlõen jó esélyt kíván teremteni a boldoguláshoz infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint kulturális szempontból egyaránt, a 21. századi modern világvárossal szemben támasztott európai uniós szinten.

Bíztató elõzmény, hogy a tudatos várospolitika következetes megvalósításával Ferencváros ma Budapest legintenzívebben fejlõdõ kerülete.
Az IVS szerint is – Budapest fõváros fejlesztési koncepciójával és a középtávú Podmaniczky Programmal egybehangzóan – cél a Belsõ-Ferencváros kulturális negyeddé fejlesztése.
Ez az elmúlt évtizedben biztató lendületet vett:
A Ferencváros önkormányzata által a Ráday utcában már egy évtizede – nemzetközi minták nyomán - elindított kulturális- és vendéglátó-tevékenységet támogató projekt vitathatatlan sikerére a négyes metróhoz kapcsolódó felszínrendezések további pozitív hatást gyakorolnak. A városrészre készült közlekedési rendszerterv a Ráday utcában további forgalomkorlátozást tesz lehetõvé. Spontán módon bebizonyosodott, hogy a fellendült városi élet-aktivitás nagyobb hatósugárban is „üzemképes”. A Kálvin tér, a Vámház körút és a Duna part közterületeinek megújítása felveti a „Kultucca” projekt továbbgondolásának idõszerûségét, a jövõ tervezését.

Legújabban a környezet is elõnyösen megváltozott, és a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és „kultucca” elõéletébõl adódó súlyvonal-szerepét erõsíti. Kínálkozik, hogy a Ráday utca segítségével a kulturális intézmények-mûhelyek és az ide szervezõdött üzleti élet az eddigi párhuzamosság helyett egymást erõsítõ háló-kapcsolatokká alakulhasson át. Megfelelõ koncepcióval elérhetõ, hogy a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronómiai kínálattal rendelkezõ sétálóvárossá, turisztikai célponttá fejlõdjön.

 

B.) Kapcsolódó, új funkciót jelentõ elemek

/1. Duna-parti sáv:
a Váci utca déli torkolatában a Pecz Samu féle Vásárcsarnok rekonstrukciója a fõváros egyik külföldiek által leglátogatottabb mûemléke lett, megvalósult a Corvinus Egyetem új campusa, megindult a vele szomszédos ONL tervezte C.E.T. építése – egy tömegeket vonzó, tömegkultúrát szolgáló beruházás, amelyek idõben eltérõ programjaikkal – távolabb az épülõ Millenniumi Városközpont a Mûvészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal - kiteljesítik egymás kínálatát.
/2. Ráday sáv:
Megvalósult a Ráday utca „kultuccává” alakítása (az alapítók sikertörténete most a kiinduló helyzet) könyvhéttel, költészeti és képzõmûvészeti napokkal, Bakáts téri búcsúval és az Ybl templom körül kialakult zenei fesztiválokkal, számos képzõmûvészeti- és fotógalériával, a Károli Gáspár Református Egyetemmel és Biblia Múzeummal, Goethe Intézettel, az Ybl lakópalotában mûködõ állandó Helytörténeti Gyûjteménnyel és a Docuart filmes központtal, valamint az új Uránia filmmûhellyel, a régi-új Stúdió K Színházzal, a Ráday Könyvesházzal, a Grafikai mûhellyel.
/3. Üllõi úti sáv:
Várhatóan megindul Lechner Ödön világörökség jelentõségû (ma méltatlan állapotú) Iparmûvészeti Múzeumának rekonstrukciója és bõvítése – remény szerint a pinceszint bevonásával, az egykor beépítésre szánt hátsó udvar hasznosításával. Az Üllõi út túloldalán, épp szemben tervezik az ipartörténeti Heinrich-udvar köztérré nyitását. Az út elején – de ugyancsak a józsefvárosi oldalon –, a palota-negyed felértékelõdött, benne az Europa Nostra díjjal kitüntetett FSZEK könyvtárpalotája és az európai klasszicizmus fõmûve, Pollack Mihály Nemzeti Múzeuma – országos hatókörû intézmények.
/4.
Ferenc körúton túli harántsáv:
Az Üllõi út és a Ferenc körút sarkán alig túl, a Páva utcában megnyílt a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely, benne az egyedülálló építészeti értéket képviselõ Baumhorn-zsinagóga felújítása is megvalósult. Közvetlen közelében a Tûzoltó utcában kortárs siker-történet a Trafó, elsõsorban a kortárs mozgásmûvészet nemzetközi rangú intézménye. A Tûzoltó utcán kívül erõs déli irányú kapcsolatot jelent a pozíciójában és zöld-katakterében is a Pozsonyi úthoz hasonló Mester utca, a két tengely között további hálóképzõ elem a Bakáts térrõl induló Tompa utca a Ferenc térrel. A negyed rehabilitációját több nemzetközi urbanisztikai és ingatlanfejlesztõ díjjal ismerték el. A Thaly Kálmán utcában felépült a SOTE új egyetemi épülete, és a környezetében új kulturális célú helyek/mûhelyek jönnek létre.  

(A zóna „kulturális” tartalmán túl „kultikus” irányban is erõs hangsúllyal rendelkezik, itt található Ybl Bakács téri római katolikus temploma, a Kálvin téri ref. templom, a Ráday utcában a Károli Egyetem Teológia Kara, a Ráday Gyûjtemény és a református püspökség, az Üllõi úti Evangélikus könyvkiadó, a – t.k. ötödik történelmi egyházként mûködõ – unitáriusok templom a Hõgyes Endre utcában, ill. a HDKE a Páva-Tûzoltó utcai Baumhorn-zsinagógával. Utóbbi valódi európai jelentõségét most kialakító intézmény, melynek súlyát nem csak a magyar zsidóság 600ezres vesztesége adja, de az a tény is, hogy Budapest az egyetlen olyan európai város, ahol a Holocaust elõtti – nem újbevándorló – zsidóság folytathatja kultikus gyakorlatát és kultúráját.)

 

C.) Gyalogos kapcsolatok

/1. Az adott hosszirányok:
A három hosszanti sáv fókuszában hamarosan elkészül a 4-es Metró állomása a Kálvin téren, továbbá a Világörökség listán szereplõ Duna-parti közterületek rekonstrukciója a Fõvám-téri metró állomással, valamint a két állomás között megújuló Vámház körút. Tervezés alatt áll a tömegközlekedés intenzitásával rendelkezõ személyhajózás létrehozása. A Váci utca sétálózónája (a Világ legjobb bevásárló-utcája/2008) és a turisták körében szintén népszerû Vásárcsarnok gyalogos kapcsolatot kínál a Ráday-zóna felé a közeljövõben megújuló Csarnok téren és Mátyás utcán át. Az V. kerület Belváros által frissen elindított sétáló Kecskeméti utca a Kálvin téri aluljárón és a felszínen keresztül direkt gyalogos kapcsolatot kínál a Ráday utcával, ill. vica versa a Nemzeti Múzeummal, a Mikszáth Kálmán tér vendéglátós és kulturális övezetével, a Baross utcával, a Palota-negyeddel. Maga a Ráday utca csillapított forgalmú utca, amelyen a forgalom, a parkolás és a szállítás idõben is korlátozott.

/2. A hiányzó keresztirányú lehetõségek:
A három egymáshoz közeli – párhuzamos – fejlesztési (utca)vonal alig rendelkezik keresztirányú kapcsolatokkal. A meglévõ keresztutcák szûkek, forgalmi terhelésük jelenleg lehetetlenné teszi a negyed gyalogos kapcsolatainak szövetszerû kialakítását. Az utcák „faltól-falig” típusú díszburkolatos átépítése fogja elõsegíteni az összefüggõ szövet létrejöttét. A Ráday utcában további forgalomcsillapítás fog megvalósulni a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezésekkel egyidejûleg. „Steril”, kizárólagosan sétáló utca kialakítása nem lehetséges az intézmények, a vendéglátóhelyek és a lakóházak kiszolgálási igényei miatt.  Mindhárom vonalon egyetemek mûködnek (Corvinus-, Károli Református- és Semmelweis Egyetemek), amely a turista/kulturális tömegek mozgásával jelentõs gyalogos forgalmat generál.

 

D.) Szövetszerû gyalogos struktúra – lassú város

A fejlõdést egy olyan keresztirányú utca-szövet létrehozása biztosítaná, amely részint a Duna-part, Vásárcsarnok, C.E.T., Ráday utca és az Üllõi út intézményeinek közönségét-forgalmát átjárhatóvá nyitná. Néhány helyen elképzelhetõ  a gyalogos zónába vonás az udvarok és az épületek, azok földszintjén-pinceszintjén új üzleti és kulturális tereket teremtve. Távlatban a kulcspozíciókban lévõ belsõudvarok rekonstrukciójával, közterületi-félközterületi megnyitásával illetve rekonstrukciójával a „lassú város” keresztirányban is létrejöhetne.
A sikeres példákat Bécs az elmúlt 20 évben imponálóan prezentálta: a Landstrasse-Hauptstrasse szálloda-udvaraival, vagy a Mariahilferstrasse üzletudvaraival, és legutóbb a szórakoztató funkciókra szervezett Spittel-negyed „rányitásával” a MUMOK múzeum-együttesére. Utóbbi „páros” tanulságait érdemes párhuzamba állítani a CET és a Ráday-zóna hasonló kapcsolatot magában rejtõ viszonyával. Berlin az egyesítés óta vitte sikerre a Häkische Höfe udvari-passzázs vagy az Oranienburger Str.-i zsinagóga körüli udvarszövet rekonstrukcióját.

 

E.) Vizuális koncepció

A gyalogosfelületekre szervezett üzleti-kulturális aktivitást térben egyszerre „hívójelként” és utcabútorként kell megfogalmazni. A ki- és belépõ végpontok és csomópontok vizuálisan kiemelendõ „helyek”.
Az új, keresztirányú tengelyekre való „rátalálást” a kereszt-tengelyek légterében húzódó plasztika – információs térháló, itt-ott akár lefedés intenzitású építészeti elem (lásd. Hans Hollein idõben elsõ designját az 1972-es Müncheni Olimpiai Faluban), urbanisztikai léptékû utcabútor és info-plasztika jelentheti, amely vizuálisan átvezeti a C.E.T., a Ráday utca, az Iparmûvészeti Múzeum vagy a HDKE közönségét a Belsõ-Ferencvároson, s amely a folyamatosan itt élõ lakók és diákok szolgálatában is áll egyszerre. A szó szoros értelmében: magában foglal pihenõ-, zöld- info-felületeket (grafikus jeleket és számítógépes terminálokat).
A plasztika hol vonalszerû, hol szinte optikai lefedéssé szélesedhet, hol kilátópontokká válhat.
A három oldalról zárt és már kialakult burkolat és térfal csak felül enged egy változó intenzitású, lineáris karakterû optikai, vizuális „lefedést”, amely felületté bõvülve képes a csomópontokat is jelölni, ahol információs felületeket is kínálhat (pl. led-falakat, vetítõfelületeket, képernyõfrízeket, lézervetõket, audio spotlight centrumokat is integrálni képes). A plasztika „vonalszerû” elemei és a terminálok már a Kálvin-téri metró aluljáróban megjelennek, ahogy az utca Boráros téri végén is, és a nagy forgalmú célállomásokon ismétlõdõen megtalálhatóak. A Ráday utca mindkét vége kínálja a „kapu” metaforáját és funkcióját is.

 

F.) RÁDAY KULT2UCCA pályázatkiírás javaslat:

Az urbanisztikai- és designelemeket egyszerre váró hallgatói ötletpályázatot Orbán György a Kultucca projektmenedzsere, a Ráday Könyvesház tulajdonosa, Dr. Nagy Béla építész, urbanisztikai tervezõ, a Mû-Hely Tervezõ és Tanácsadó Zrt. vezetõje, Szegõ György DLA látványtervezõ, építészeti szakíró, a Magyar Építõmûvészet folyóirat fõszerkesztõje, Koós Pál a MOME Design tanszékének helyettes vezetõje írják ki – a BME Urbanisztikai Tanszékével és a Corvinus Egyetemmel kooperálva.

A pályázat munkarészei:
I. a szöveges mûvészi-kulturális koncepció
II. a fentiekben körülhatárolt terület súlypontjainak, új átjárásainak, új súlyvonalainak urbanisztikai léptékû megfogalmazását célozza (M=1:2000)
III. egy kijelölt (pl. a Ráday-Mátyás-Lónyai-Kinizsi utcák határolta) tömb, ill. szemközti térfalak konkrét design-képzõ- és médiamûvészeti koncepcióját dolgozza fel (M=1: 200, 1: 100).

G.) Gazdasági és participációs kezdõlépések

A látványterveknek alkalmasnak kell lenniük a politikai és gazdasági támogatók megnyerésére. Az elsõ látványtervekkel párhuzamosan már szervezni kell a fent érintett projektek (pl. rakpart terek, hajóállomások, C.E.T., Iparmûvészeti Múzeum rekonstrukcióját tervezõ kollégák) egymás közötti kommunikációját, a térhasználat jogi és társadalmi legitimációját, amely szervezõtevékenységnek a „szövetépítés” szempontjai szerint, taktikus szempontokat is figyelembe véve kell indulnia. Ez a „civil bázisépítés” topográfiai és igazgatási határait tekintve karakteresen különüljön el az érvényes közigazgatási- és projekt-egységektõl!

2000- folyamatosan kiépült/épül a Ferencvárosi Önkormányzat által generált szerkezet:
létrejöttek és mûködnek az utcában a Kultucca logo alá sorolt mûvészeti mûhelyek: kiállító galériák, filmes központok, könyvesbolt, kiadók, helytörténeti gyûjtemény, grafikai mûhely, Goethe Intézet, Ráday Gyûjtemény,
- évente 6-8 fesztivállal a Ráday Kultucca Budapest egyik fontos kulturális helyszínévé vált
- a Ferencvárosi Önkormányzat a Kultuccát éves költségvetésében szerepeltette, a helyiségek felhasználásánál a kulturális célú hasznosítás elõny élvezett
- megnõtt az Kultucca szereplése-észrevehetõsége a médiákban, és a közbeszédben is
- a Kultucca számára a vendéglátó helyek, különösen a nyári teraszok erõs hátteret adtak, „a Ráday” ismert célpontja a hazai és külföldi közönségnek

2007-tõl kezdve új szakasz indult:
- a külsõ források, támogatók bevonása nem sikerült, ezért mind a mûhelyek, mind a fesztiválok megmaradtak a kis-közepes kategóriában
- megváltozott a kulturális élet is, sok hasonló hely, esemény kínál szereplési lehetõséget, újfajta verseny alakult ki a fesztiválok-rendezvények piacán
- a fesztiválok közül több elakadt a szakmai fejlõdésben, nem számít igazán fontos-rangos eseménynek
- a legfontosabb támogató, az Önkormányzat szinten tartotta, ill. csökkentette támogatását
- a  Kálvin-téri metró-építkezés, ill. az induló Bakáts-téri rekonstrukció miatt az utca csak részben „használható”, és ez több évre elõre korlátozza a vendéglátók és más kereskedelmi egységek forgalmát
- nem alakult ki a vendéglátók és a kulturális mûhelyek között a közös érdekekre építõ együttmûködés, mûködésük párhuzamos, vagy ellentétes irányú, de nem adódik össze és kevéssé erõsítik egymást
           

H.) Mûködési modell építése:

A mûvészi-kulturális koncepció mellett szükséges egységes mûködési modell kidolgozása, melytõl azt várjuk, hogy az utca egészét egységes szerkezetnek tekintve létrejön egy klaszter, amely:
- tagjai sorában tudja az utca meghatározó gazdasági és egyéb szervezeteit: önkormányzat, vendéglátók, kereskedelmi egységek, kulturális-vallási intézmények: Goethe Intézet, Bakáts-téri Katolikus Plébánia, Károli Gáspár Református Egyetem, Ráday Gyûjtemény stb.
- a klaszter az utca mûködtetése során érjen el a tagok számára értékelhetõ többlet forgalmat-bevételt, emellett biztosítsa az utca mûvészi-kulturális autonómiáját, gazdasági hátterét
- a klaszterben az utca lakói számára meg kell teremteni az érdekképviselet lehetõségét olyan együttmûködési módozatok mûködtetésével, amely a teherviseléssel azonos arányban teremt elõnyöket az érintett lakók/tulajdonosok számára

A sikerhez, ill. a továbblépéshez szükséges:
- a klaszter szervezésében járatos személy-szervezet bevonása
- a megállapodástól függõen kulturális területen járatos „befektetõ” bevonására 
Az utca új „mûködési modellje” legfontosabb támogatójának és partnerének tekinti Ferencváros Önkormányzatát. A kooperáció elsõsorban és döntõen projekt szemléletû. Fõ célkitûzése, hogy a Ráday-Kult2ucca eddig megteremtett értékeire, létezõ, de ki nem használt adottságaira építõ nagy projektek elindítója és azok megvalósulásának helyszíne legyen.

Budapest, 2009. május
Szegõ György DLA építész, látványtervezõ, szakíró
Orbán György projekt menedzser, kulturális szervezõ, a Ráday Könyvesház tulajdonosa