«vissza   nyomtatás
   
Reischl 60 mondat
Dr. Reischl Gábor DLA, a hazai mezõgazdasági építészet ismert és elismert képviselõje, építész-tanár, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanszékvezetõje, a 2008 júniusában ünnepli 60. születésnapját. Az alábbiakban ez alkalomból régi és újdonsült diákjai köszöntik õt rajzaikkal és 60 mondattal…
 
1.
Van egy kép: zsebkendõnyi világ Zalaszántón egy kõkerítés tetején.
Mohák, növénykék, kis kosz és harmat, hozzá napfény és árnyék.
A kicsi világ óriásra vetítve a fehér falon magasztosul.
Azt gondolod, azt mondod: oh a gyönyörû pannon táj.
A hallgatóság úgy gondolja, úgy hiszi: gyönyörû ez a pannon táj.
Van egy kép, egy derûs ember, egy gyönyörûre vetített táj.
Kamarás Bálint
 
 
2.
Ahogy mi ismerjük…
Tanárként : elvarázsolt inspiráló magával ragadó nagy mesélõ természetes
Konzulensként : érdeklõdõ ötletekkel teli rugalmas segítõkész terelgetõ
Tervezõként: eredeti  friss legvidékibb hegyvidéki  megalkuvást nem tûrõ vagány
Munkaadóként: „katonás” korrekt határozott nagy szervezõ néha kemény              
 Barátként: egyenes    meghatározó kerítõ támogató vidám                                    
60-asként: fáradhatatlan fellegekben járó javíthatatlan követendõ tervezõ
 
Bártfai-Szabó Orsolya és Bártfai-Szabó Gábor
 
3.
kavicsok morognak anekdotákat
lángtól indulunk, foltja vak,
retinákba ég
szedelõdzködünk zavartan
pedig csak hullámok hátán utazunk
elõre, vissza, ér.
 
Albert Anita, Botár Barna, Kontur Balázs, Kovács Dóra, Lengyel Orsolya, Markó András, Perger Balázs
 
4.
6 mondat:
Reischl Gábor

Én városi gyerek vagyok, ugyebár. Tõle tudom, hogy bõg a tehén (ehhez kell egy tekercs skiccpausz). Õ cipelt le minket az egyetemrõl igazi faluba; igazi állatok és fõleg igazi emberek közé igaziból tervezni. Abban a félévben miatta volt jó iskolába járni és énekelve, bohóckodva utazni – járni a vidéket. Mennék ma is, azonnal, bármikor. Köszönöm, köszönöm.

Netkovszky Zsuzsa
versike:

Tanya ("csak egy van")
- Reischl Gábor 60. szülinapjára-


Ahol a barázda nem garázda
A szél nem ellenfél
És az esõ jólesõ

Nem pénztáros a tehén
Nem vén bolond a kecske
És a kutya nem irigy

Ahol az ember a többi része csak
Nap nyugszik, hold kel tücsökszóra
Ezer év óta, mindig ugyanúgy
 
 
5.
"Milyen födém?" - kérdezted az eladótól. Csak úgy zengett a hangod a negyvennégy négyzetméterben. Mintha csak afelõl érdeklõdnél, hogy jófajta-e a bor vagy ilyesmi. De a választ meg sem várva ugrottál egyet, egy jó nagyot, amilyet csak egy ekkora ember tud. "Hm, poroszsüveg, az jó. Megveheted." Én meg csak álltam ott megilletõdve, és egy idõ után kiböktem, hogy hát nincs is nálam pénz. "Nem baj, láttam idefelé egy Postabankot." Húsz perc sem tellett bele, s a lakás már le is volt foglalózva. És talán nem is tudod, még mennyi mindent köszönhetek Neked.
Fonyódi Mariann
 
6.
Torockó, Babót, alvó ovisok Veszkényben, sztupa Zalaszántón Kenderesi gazdasszonyok, Fenyves, könnyû pacal-reggeli Tiszadobon, Mende, Felsõörsön présház, Ormánság, sok év Mura-mente… 
 
Kalandozás az országban.
Építész-mester, kaland-mester.
 
Tiszadob építésztábor.
Ismerkedés, felnövés, esküvõ, gyerekek.
Élet-mester mindkettõnknek.
 
Fáczányi Zsuzsa + Benárd Aurél
 
 
7.
 A hat mondatomból egyet töltök ki betûkkel: a többiek nem üresek, csupán fehérek – ahogy a házfalak – így telnek csak igazán meg tisztelettel, szeretettel és köszönettel… szavakon túl arcokkal színekkel.
 
Zsovák Orsolya
 
 
8.
Minden évben koratavasszal, amikor nagynéném a gyümölcsfákat, s szüleim a szõlõt metszik, ez a kerítés új fonatréteggel gyarapszik. Magassága mégsem nõ. Elõször tömörítem a meglévõ rétegeket, az alsó, korhadt vesszõk helyébe a fölöttük lévõk csúsznak, a friss, hajlékony ágakat (szilva, alma, körte, barack), néha szõlõvesszõt is, a kerítés tetejére fonom.
Fontos, hogy a vesszõk frissek, hajlékonyak legyenek, tehát a kerítésfonás értelemszerûen csak metszéskor végezhetõ tevékenység. Ez az idõbeli kényszer a megvalósulás garanciája.
A vesszõk színe fajtánként más: a szilva bordó, a körte sárgászöld, az alma hamvaszöld, az õszibarack pedig rózsaszín. Célszerû a pirtliket (kötegeket) egymás után bontva, egyszerre egy fajtával dolgozni. A fonás mintáján színek szerint lehet kísérletezni. Áganként vagy két-három ágat összefogva a fonás tovább variálható. Az a jó, hogy minden évben más és mégis ugyanaz a kerítés.
Aztán mire a kert kizöldül, a kerítés elõtt virágzó josta illata, vagy túloldalt a málna édes íze már sokkal fontosabb, mint tavaszi büszkeségem a vesszõfonat.
Tóthpál Judit
 
 
9.
… édes, mutatok neked egy kies tanyát …
… tanyát, világmodellt, erre az éghajlatra valót – itt kedéllyel, akácból és emberbõl építkezz…
… építkezz hagyományosan korszerûn, vidéken a vidékbõl - a Svábhegyen is - ha nincs munkád…
… munkád az „egész”-ség, központod az ûr: az udvar, módszered csak sorvezetõ…
… sorvezetõd lesz a kertség, sorstársad a nap, a szellõ, formád pedig következmény: az, ami
… ami egyszer végbement… sose legyen keser - édes…
 
Csontos Györgyi, Fülöp István, Pintér Tamás János
 
10.
Magasra emeli kalapját a kis abora...
Mesterét ünnepli ma....
Fejét négy erõs oszlop tartja:
Antal, Mikus, Emõdi, Andrea.
Isten éltesse a 60 ezerwattost,
te jó budai parasztember!
 
Laczó Zoli ABORA