«vissza   nyomtatás
 
Bugya Brigitta

Interkulturális tapasztalat – skandináv tapasztalat
Krabbesholm Højskole, Dánia








Ha az ember külföldön szeretne építésznek tanulni a legjobb, amit tehet, hogy kint is készül a felvételi vizsgákra. Ehhez kínál kitûnõ lehetõséget a skandináv højskole rendszer. A Dániában máig sikeresen mûködõ népfõiskolák közül is kiemelkedik a Krabbesholm Højskole pezsgõ szakmai élettel rendelkezõ design és mûvészeti képzése.
A Koppenhágától távol esõ, de a fõvároshoz szoros szálakkal kötõdõ iskola jó hátteret biztosít diákjai mûvészeti fejlõdéséhez. A vidéki élet elszigeteltsége nagy hatásfokkal segíti a bentlakásos módon mûködõ oktatási rendszert. Az itt eltöltött öt hónap így mind szakmai, mind szociális szempontból intenzíven telik. A száz diákot befogadó intézmény felépítését tekintve olyan, mint egy kis campus, vagy mint egy falu. A Limfjord partján és Skive városának határán fekvõ régi majorság nagy parkos területén elszórtan elhelyezkedõ épületeiben találhatók a lakószárnyak, a tantermek és a mûhelyek. A vöröstéglás középkori fõépülethez fachwerkes házikók, egy 19. századi kézmûvesház és az utóbbi tíz év során épült új részek kapcsolódnak.
Az iskola képzõmûvészeti, grafikus, fotós, formatervezõ és építész kurzusai a dániai mûvészeti egyetemek rendszerét mintázzák, így nem csoda, ha valóban nagy hatásfokkal mûködik, és elismerésre méltóan az innen kikerülõ diákok 70-75 százaléka be is jut a megcélzott felsõoktatásba. A mûhelymunkára alapozott rendszerben egymást érik az egy-két hetes határidõvel kiadott feladatok, melynek köszönhetõen a félév végére mindenkinek kellõ számú munkája gyûlik össze, amibõl késõbb összeállíthatja a felvételikhez szükséges portfolióját.
A kurzusok közül az építész osztály tanmenetére jellemzõ leginkább a csoportmunka, amely így már a kezdetektõl rászoktatja a pályára készülõket a késõbbi, valós munkakörülményekre. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyedi ötlet és a kreativitás nem kap teret, de a különbözõ nézõpontok összegyúrása is megtanulható, és a folyamatosan új és új diáktársakkal történõ együttdolgozás gyorsan kifejleszti azt a képességet, amely segít felismerni, milyen típusú emberekkel tud valaki jól együttmûködni – ez nem utolsó szempont, ha belegondolunk, hogy az építészet nem egy egyszemélyes mûfaj. Az absztrakt, elvont gondolkodásra serkentõ bevezetõ feladatok – melynek során el kell tudni felejteni az építészet konkrét, létezõ elemeibõl felépülõ hétköznapi valóságát – után közelítenek újra a kiadott tervezõi feladatok a realitás felé. Így egy olyan rugalmas gondolkodásmód fejlõdik ki, amely mindig képes lesz mindent új alapokról indítani. A kérdésfelvetés, az újraértelmezés folyamatosan jelen lévõ eszközök a projektek idején. Elõször felszínre kell hozni, mi az a tartalom, koncepció, amit a végsõ formának kell kifejeznie. A képzés alaptétele: az válhat jó építésszé, aki képes minden alkotásával elmesélni egy történetet, a szerkezethez és az anyaghoz hozzátenni a magasabb szintû tartalmat.
Az egyes projektek prezentációval és a közvetlenül utána megfogalmazott értékeléssel, kritikával zárulnak. A három-négyfõs csoportok bemutatják a teljes munkafolyamatukat, melyre az idõközi konzultációk után összegzett kritikai észrevételeket kapnak. Az építészetrõl folyó diskurzus a diákok életének mindennapos részévé válik, melyhez ötleteik tudatos alkalmazásának és az érvelés elsajátításának követelménye társul – még az egyetem megkezdése elõtt.
A kurzus fontos része, hogy az építészeti feladatok mellett egy formatervezõi munka is vár a hallgatókra. A más lépték és egy tárgyi funkciót kiszolgálni képes mû megalkotása a tárgyat alkotó egyes elemek kölcsönhatására irányítja a figyelmet. A kis részletek viszonya és az egészben megnyilvánuló hatásuk új megvilágításba kerül. Ennek a tárgynak, mint ahogy az építészeti makettek megalkotásához is, jól felszerelt asztalos-, varró-, mély, ill. síknyomó-, valamint kerámiamûhely áll rendelkezésre, melyek a nap 24 órájában nyitva állnak a diákok elõtt.
A vizuális nevelés határainak minél szélesebb körû tágítását célozzák a vendégtanárok, vendégmûvészek jelenléte, a különbözõ osztályok között megvalósuló interdiszciplináris projektek és a féléves kurzus során két alkalommal beiktatott workshop-hetek, amikor is a fõ tárgy helyett minden diák a felajánlott négy-öt témában próbálhatja ki különbözõ irányú kreativitását.
Az iskola mindezen kívül folyamatosan hirdet meg tervpályázatokat dán design cégekkel együttmûködve az aktuális képzésben résztvevõ, valamint minden, egykor itt tanuló diákja számára. A pályázatok jó lehetõséget adnak a designer lét teljes spektrumának, vagyis a gyártásig történõ folyamatának a megismerésére. Több híres cég termékének prototípusa – többnyire a designmérföldkõnek tekintett szék témakörében – került már ki „az iskola falai közül”. A most épp finisben tartó pályázatot az iskola új galériája számára készülõ székek megalkotására írták ki. Az Atelier Bow-Wow japán építésziroda tervezte épület kivitelezési, és az oda szánt ülõbútorok gyártási folyamata így párhuzamosan folyik egymással, hogy minden készen álljon az átadáskor az idén nyáron megnyíló kiállítóterekben.
De nemcsak az iskola falai között mutathatják be munkáikat a tanulók: az iskola rendszeresen szervez kiállításokat Koppenhágában, illetve alkalmanként Milánóban. Továbbá a tavaszi félévben itt tanuló építész-osztály minden évben megtervez, majd felépít egy pavilont a Roskilde-fesztiválra is (ami volumenében a mi Sziget-fesztiválunkra hasonlít). Ez a prosperáló, sokrétû nemzetközi kapcsolattal rendelkezõ iskola a dán diákok mellett fõként norvég és svéd tanulók számára nyitott, de szemeszterrõl szemeszterre néhány külföldi diáknak is helyet biztosít képzésében. A lehetõség tehát adott, csak a nyelvi korlátokat kell leküzdeni – vizuálisan és verbálisan.

Bõvebb információ: www.krabbesholm.dk

 

<< vissza